Húú, régen írtam. Nos, teljesen el voltam havazva ( egy hétig szó szerint), nem tudtam folytatni az Esme történetét, de már mindjárt kész, szóval legkésőbb 30-án felrakom. Egyébként úgy érzem ideje, hogy egy kicsit tényleg blogosabb legyen ez a blog.:D
Tehát magamról. Ööö...megint volt fellépés a Fórumban, szerencsére most nem volt annyira gáz, mint a múltkor, azt leszámítva, hogy fél lábbal álltam csak a színpadon. Mert persze ki állt a legszélén a negyedik sornak? Eltaláltad, én. xD Utána rohanás a Főtérre, ahol lefagyott a lábam. Szépen kezdődött a Karácsony.
De lényeg a lényeg, végre szünet (már egy jó ideje), már a Christmas is elmúlt, és nekem csak most jut eszembe blogolni. Eltelt ez az év is, ahogy bizonyára a következő is el fog. 2010...vagy ahogy barátnőm írná 20010.:D Szóval, ha elfelejtenék még ebben az esztendőben bejegyzéseket gyártani, akkor előre is mindenkinek BOLDOG ÚJ ÉVET!:D
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: My life. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: My life. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. december 28., hétfő
2009. október 30., péntek
Ultragáz...:D
Helyszín:Fórum. Időpont: 2009. október. 30.
Hozzáfűznivaló: ciki.XD
A Fórum ( egy nagy bevásárlóközpont) éppen egy éves szülinapját ünnepli. A jeles évforduló alkalmából programokat szerveznek/szerveztek egy héten keresztül. Minket is ( a kórust) meghívtak, hogy énekeljünk, adjunk egy kb. 20 perces műsort. Ez eddig semmi komoly, miért ne énekelnénk? A gond csak ott van, hogy versenyre készülünk, és azokat a darabokat énekeltük, amikkel Pestre megyünk. Dióhéjban: egyházi( Dícsérjétek az urat és egyéb finomságokxD), Kodály, Tóth Péter...
És most részletesen:
Felállunk a színpadra, mindenki ( főleg a rutinos bevásárlók) minket néz. Én azt kívánom bárcsak megnyílna alattam a föld, és én eltűnnék egy időre.
Elkezdünk énekelni. Korántsem odaillő dalokat ugyebár... A közönség kb. 30-50 főből áll, ennek a felét ismerjük személyesen. A többi ember a különöbő shopokat látogatja.
Mi csak énekelünk és énekelünk, hiszen az a dolgunk. A közönség nő, majd fogyatkozik, én a karvezető helyett olykor-olykor az üzleteket bámulom, és még mindig az eltűnésemről álmodozok.xD
Végre befejezzük, taps-taps, és levonulás a színpadról.
Elhatározom, hogy ide is csak anonim szemüvegben jövök legközelebb.
Plusz pont a mai napnak viszont, hogy kaptunk tortát, és egy kedves ismerőssel ( amerikai operaénekesnő) is összefutottunk, aki nagyon örült nekünk. :P
Hozzáfűznivaló: ciki.XD
A Fórum ( egy nagy bevásárlóközpont) éppen egy éves szülinapját ünnepli. A jeles évforduló alkalmából programokat szerveznek/szerveztek egy héten keresztül. Minket is ( a kórust) meghívtak, hogy énekeljünk, adjunk egy kb. 20 perces műsort. Ez eddig semmi komoly, miért ne énekelnénk? A gond csak ott van, hogy versenyre készülünk, és azokat a darabokat énekeltük, amikkel Pestre megyünk. Dióhéjban: egyházi( Dícsérjétek az urat és egyéb finomságokxD), Kodály, Tóth Péter...
És most részletesen:
Felállunk a színpadra, mindenki ( főleg a rutinos bevásárlók) minket néz. Én azt kívánom bárcsak megnyílna alattam a föld, és én eltűnnék egy időre.
Elkezdünk énekelni. Korántsem odaillő dalokat ugyebár... A közönség kb. 30-50 főből áll, ennek a felét ismerjük személyesen. A többi ember a különöbő shopokat látogatja.
Mi csak énekelünk és énekelünk, hiszen az a dolgunk. A közönség nő, majd fogyatkozik, én a karvezető helyett olykor-olykor az üzleteket bámulom, és még mindig az eltűnésemről álmodozok.xD
Végre befejezzük, taps-taps, és levonulás a színpadról.
Elhatározom, hogy ide is csak anonim szemüvegben jövök legközelebb.
Plusz pont a mai napnak viszont, hogy kaptunk tortát, és egy kedves ismerőssel ( amerikai operaénekesnő) is összefutottunk, aki nagyon örült nekünk. :P
2009. október 29., csütörtök
Blogom
Ezen a blogon többnyire Twilight fanfictionok lesznek, de az engem érintő eseményeket is leírom, olyan dolgokat, amik velem történtek meg.:P Ez az első blogom, lassan bele fogok jönni. :D
Ha lesz időm sok bejegyzés fog születni, de az Alkonyat sztorik mindig bővülnek, azzal nem állok le.
Ha lesz időm sok bejegyzés fog születni, de az Alkonyat sztorik mindig bővülnek, azzal nem állok le.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)